Velence Beach and Wellness Apartman ****

Látnivalók

 

Magyarország szívében, Budapesttől 50, a Balatontól 46 km-re, csodálatos természeti környezetben található a Velencei-hegység lábánál elnyúló, bársonyos és sekély vizű Velencei-tó. Az M1-es és az M7-es autópályáknak, valamint az elővárosi vasútnak köszönhetően a Velencei-tóhoz manapság hamarabb el lehet jutni, mint hétköznap Pestről Budára. Azonban nemcsak ezért érdemes errefelé venni az irányt, hanem azért is, mert a térség egész évben számtalan újdonságot kínál a magas színvonalú, természet-közeli élményeket kedvelőknek. A Velencei-tó a túrázók paradicsoma: több száz kilométernyi túraútvonalon kerékpárral, gyalogosan, lóháton és vízen is kényelmesen bebarangolható, hiszen nem kell fárasztó szintkülönbségekkel és nagy távolságokkal számolni. A nyugalmas kikapcsolódást keresők a fövenyes, gondozott tópartot, a wellness szállodák és fürdők kényeztető szolgáltatásait élvezhetik, a tevékeny feltöltődésre, új ismeretekre szomjazók felkerekedhetnek a tó környékén található természeti kincsek, épített látnivalók felfedezésére és bőséggel válogathatnak kedvükre valót a környék színes programkínálatából.

 

Velence

A Velencei-tó, a Velencei-hegység lankás dombjai, a főváros és Székesfehérvár közelsége, a kiváló közlekedés, mind alkalmassá teszik Velencét arra, hogy hazánk egyik kiemelt üdülőterületévé váljon. A város híres gondozott parkjairól és arról, hogy a városban bárhova nézünk, bármerre járunk, mindenhol szívet-lelket gyönyörködtető virágokat láthatunk. Nem véletlenül mondják, „Velence, virágváros”.

Elsősorban a színvonalas strandok, a vízisport kínálat, a szabadidős és wellness lehetőségek és a gazdag kulturális programkínálat csábítják a látogatókat a városba. A tóparton és a városban több kilométernyi sétány és kerékpárút húzódik. Pompás sétákat lehet tenni a Bence-hegyen, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Velencei-tóra. Aki a Velencei-tó névadó településére látogat, saját szemével láthatja, tapasztalhatja: Velence az a hely, ahol jó élni, nyaralni, pihenni.

 

Sukoró

Sukoró a Velencei-tó északi oldalán, a Velencei-hegység déli lábánál elhelyezkedő, festői környezetben található üdülőfalu. A Velenceitó környékének „Tihanya”, csiszolatlan gyémántja. Az 1848-as szabadságharc során a pákozd-sukorói győztes csata is megalapozta a település hírnevét. Az ütközetet megelőző főhaditanács színhelye a sukorói, műemléki védelem alatt álló református templom volt, ahol ma is őrzik az emlékeket. A település gyönyörű panorámája mellett az országos turistaútvonal részét képező Ingókövek, Olasz-kőfejtő, Likas-kő, Angelika-forrás, Éva-forrás, Pákozd-Sukorói Arborétum olyan látvány, amit leírni nem is lehet, látni kell!

 

Nadap

A Velencei-hegység ölében fekvő Nadap község a „szintezési ősjegyről” nevezetes, amelyet 1888-ban állított emlékmű jelöl. Ez Magyarországon a magasság mérésének legfőbb viszonyítási pontja, mely gyönyörű környezetben helyezkedik el, és kirándulások kedvelt színtere. A természeti szépségekben gazdag falu szőlőskertjei minőségi, tájjellegű bort adnak. A közeli, löszös talajú Csúcsos-hegy különösen nyár elején, a védett árvalányhaj virágzásakor nyújt szép látványt.

 

Vereb

Vereb község a Velencei-tótól 15 km-re északra fekszik. Vereben haladt át az Alexander Sederus által épített római hadiút, amelynek emlékét a népnyelv „Katonaút” néven őrzi. A község remek hely a kerékpáros, lovas és bakancsos turisták számára, mivel átjárást biztosít a Vértesbe és a Váli-völgybe. Vereb lakossága célul tűzte ki, hogy hagyományaik megőrzése mellett az idelátogatókkal megismertessék történelmi értékeiket is.

 

Pázmánd

Pázmánd a Velencei-hegység legkeletibb része, a Zsidó-hegy (202 m) tövében található. A községben, napjainkban mintegy 120 hektáron termesztenek szőlőt és készítenek belőle kiváló minőségű borokat. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a kedvező fekvésű falut már a vaskorban is lakták. A település ma is kedvelt üdülőhelynek számít, sok hangulatos falusi szálláshely található. Télen-nyáron kedvelt kiránduló és pihenő helynek számít.

 

A Velencei-hegység forrásai és geológiai kincsei

A Velencei-hegység földtanilag legidősebb hegységeink közé tartozik, valóságos geológiai múzeum, a természetbarátok, turisták egyik kedvenc kirándulóhelye. Számos forrást, barlangot, tavat és forrást rejt magában. A Velencei-tó és környéke turisztikai térképen is fel van tüntetve az a túraútvonal, amely „felfűzi” a hegység forrásait és geológiai látnivalóit. Az útvonal érinti az Anikó-forrást és az Angelika-forrást is, köztük a híres ingóköveket. Az utóbbiakat külön is megismerhetjük az Ingókő- túra során, amely megfelelő számú érdeklődés esetén szakvezetéssel Pákozdról indul. A résztvevők a 3-4 kilométeres túrán a Pogány-kő, a Kocka és a Pandúr-kő geológiai érdekességeket csodálhatják meg. A hegységet nyugodtan meghódíthatjuk vezető nélkül is, de térképet vigyünk magunkkal, hogy minden látnivalót útba ejthessünk!

 

Ingókövek, költöző madarak és Gárdonyi Géza nyomában

Reggel időben kerekedjünk fel a Pákozdi Ingókövek megtekintésére (becsült idő 3 óra)! Ha nincs kerékpárunk, kölcsönözhetünk Agárdon, Gárdonyban vagy Velencén is. Érdemes letölteni a Velencei-tó alkalmazást a mobiltelefonunkra, mert az applikáció segítségével egyebek mellett az Ingóköveket is könnyedén megtaláljuk, miközben a környék természeti látnivalóiról is sok érdekességet tudhatunk meg.

Az Ingókő túra Pákozdon, a főútról nyíló Arany János, később Ingókő nevű utca végéről indul. Ha Agárdon, Gárdonyban vagy Velencén szálltunk meg, kerékpárral és hajóval is útra kelhetünk, a kerékpárt pótjeggyel a hajóra is fel lehet vinni. A túra kb. 3-4 órát igényel, azután megebédelhetünk a tókörnyék egyik kiváló éttermében. Ebéd után újra kerékpárra pattanunk és a Velencei-tavi Madárrezervátum érintésével a pákozdi bekötőúton legurulunk Dinnyésre, a Dinnyési Templomkert

Hagyományőrző Turisztikai Központba. Itt megcsodálhatjuk a 2010-ben épült létesítményeket, pl. a sólyomszárny kaput és a domb tetején álló kis római katolikus templomot. A pihenő alkalmával a Madárdal tanösvény 9. számú táblájánál meghallgathatjuk a tanösvény hangos ismertetőjét, amely bevezet bennünket a Dinnyési-fertő világába. A Hagyományőrző Központból a Müller István túraszakasz 8. táblája felé vegyük az útirányt, a vasúti sínekkel párhuzamosan haladva. A 8. táblát az út mentén balra találjuk. A földes útra térve a 7., 6. pontokat jelző útvonalon folytatjuk utunkat. Az 5. tanösvény állomás a dinnyési-fertői kilátó, madármegfigyelő torony. Innen forduljunk vissza, nehogy a fokozottan védett területre tévedjünk (amely csak szakvezetéssel látogatható)! A Tóparti túra szakaszon térünk vissza Agárdra. Útközben érdemes megállni a Chernel István Madárvártánál, ahol a kilátótoronyból a tó és a hátterében húzódó hegyvonulat bámulatosan szép panorámája tárul elénk. Innen az Agárd központjából induló Gárdonyi Géza tematikus sétányra megyünk, amely elvezet bennünket a Gárdonyi Géza Emlékházhoz. Az író szülőházának szomszédságában áll a Velencei-tavi Galéria és az egri vár kicsinyítet mása, a Rönkvár, a gyermekek kedvelt játszóhelye. A kiállítások megtekintését követően tartalmas programunk méltó befejezésére több lehetőség is kínálkozik: kilazíthatjuk izmainkat a közeli Agárdi Gyógy- és Termálfürdőben, vagy zárhatjuk a napot pálinkakóstolóval az Agárdi Pálinkafőzdében, esetleg borvacsorával a Simon Panzió és Borászatban de akár visszatekerhetünk a központba és a Nádas Étteremben is elkölthetjük a jól megérdemelt ínycsiklandó vacsorát, mielőtt a szálláshelyen nyugovóra térünk, hogy másnap újult erővel folytassuk programunkat újabb érdekes, velencei-tavi úti célok felé.

 

Irodalmi, történelmi kincsek

 

• Gárdonyi Géza sétány

Az Agárdra érkező vendégek a település központjából induló árnyas sétányon szívesen sétálnak fürdőzés után, vagy épp a tópartra tartva. A tematikus sétány 2012 tavaszára készült el. A Gárdonyi Géza utca és a 7-es főút kereszteződésétől indulva első állomás a Nádasdy-obeliszk, majd az Agárdi Pálinkafőzde parkja és étterme következik, közvetlenül a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia, az egykori Nádasdy–kastély parkja mellett.. Az eredeti kert kis része a kastélyt övező ősfás park körül terül el, a többi részén az Agárdi Gyógyés Termálfürdő kapott helyet. Ezután folytathatjuk utunkat a kerékpározásra is kiválóan alkalmas sétányon az utolsó állomásig, ahol a hely szülötte, Gárdonyi Géza szülőháza, valamint a Gárdonyi Rönkvár és a Velencei-tavi Galéria látogatható.

 

• Gárdonyi Géza Emlékház és Rönkvár

A nagy magyar író 2007-ben felújított agárdi szülőházában 2009 óta új emlékkiállítás látható. A tárlókban Gárdonyi Géza naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is megtekinthető. A látogatók megismerkedhetnek alkotói módszerével, írói munkásságával, bepillantást nyerhetnek különleges titkosírásába, megismerhetik a megfejtés kalandos történetét. Az emlékház szomszédságában 2011 nyarán elkészült az egri vár kicsinyített másolata, az úgynevezett Rönkvár, amely arra is alkalmas, hogy történelmi játék keretében idézzék fel az érdeklődőknek a magyar történelem egyik dicsőséges eseményét, az egri vár ostromát.

 

• Velencei-tavi Galéria

A Gárdonyi Géza Emlékház közvetlen közelében álló, helyi védettség alá tartozó magtárépületből kialakított létesítmény kiállításoknak és koncerteknek ad otthont. Nyaranta a Péntek Esti Hangtárlat programsorozat várja itt a zenekedvelőket.

 

• Vörösmarty Mihály Emlékház

A 7-es út mentén, Kápolnásnyéken tábla mutatja az utat a Vörösmarty Mihály Emlékmúzeumhoz. Ebben az 1801/02-ben épült gazdatiszti házban nevelkedett a magyar romantika kimagasló alkotója, a Szózat költője. Az egykori gazdatiszti lak 1952 óta emlékmúzeum. A költő születésének 200. évfordulójára 2000-ben újjárendezett kiállítás a XIX. század biedermeier hangulatát idézi. A múzeum 2013-ban teljesen megújult, a szobák berendezése, a bútorok, a tárgyak olyanok, amelyekhez hasonlók Vörösmarty hétköznapi világát alkották.

 

• A nadapi római katolikus templom

Nadap 1731-ben már a Ziráky grófi család birtoka volt. Az általuk épített régi templomban keresztelték meg Vörösmarty Mihályt, de az a templom már nem áll. A jelenlegi neogótikus templom mögött egy konzervált falmaradvány emlékeztet rá. A keresztelőmedence viszont ma is megtekinthető a templomban, ami biztonsági okokból csak a vasárnapi és ünnepnapi szentmise idején van nyitva, vagy bejelentés alapján csoportosan látogatható.

 

• Dinnyési Templomkert Hagyományőrző

Turisztikai Központ Gárdony város Dinnyés településrészének központjában, egy kis dombtetőn álló Szent György római katolikus templom köré épült a Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ, festői környezetben. Fejér megye legnagyobb szabadtéri színpada is itt található. A csendes, falusias környezetben elhelyezkedő létesítmény vonzerejét építészeti különlegessége, kiváló felszereltsége mellett növelik a természeti, táji adottságok. Dinnyés nyugati határában helyezkedik el a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület, a Velencei-tó nyugati öblében pedig a Velencei-tavi Madárrezervátum. Innen indul a Madárdal tanösvény, amely Gárdony területén és a Dinnyési-fertőn át vezet. A tanösvény teljes hossza 16 km, mely egy 2,6 km-es belső körből és az abból három helyen kiágazó, illetve más létesítményekkel összekötő szakaszokból áll. Útvonala érinti a legfontosabb turisztikai-kulturális értékeket a Chernel István Madárvártától a Gárdonyi Géza Emlékházig.

 

• Néprajzi Ház Sukorón

Sukorón két évtizeddel ezelőtt még egész házsorok álltak fehérre meszelt, sárfalú, nádtetős házakkal. Ma is ilyen a Szilvás-sor, amely az 1848-as pákozdi csatát előkészítő haditanács színhelyéül szolgáló sukorói református templomtól indul a borjúvölgyi pincesoron keresztül a Meleg-hegy felé. A székesfehérvári István Király Múzeum itt rendezte be Fejér megye első szabadtéri néprajzi múzeumát, a Néprajzi Házat, amit 1967-ben nyitottak meg. A Szilvás-sor házaiban hajdan zsellérek laktak, a Néprajzi Ház is jellegzetes zsellérház. A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.

 

• A verebi Háromszájú kemence

Az egybeépített három kemence 2009-ben készült el Vereb lakosainak összefogásával. Neves napokon, ünnepeken a helybeliek saját maguknak és az idelátogató vendégek számára általában verebi pompost sütnek benne. A kemencét használhatják baráti társaságok, de családi ünnepségek tartására is igénybe vehetik.